Volodimir Zelenszkij ukrán elnök németországi látogatásán találkozott Olaf Scholz kancellárral. Az ezt követő sajtótájékoztatón mindketten megnyilatkoztak Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető halála kapcsán.
Hatalmas visszhangot váltott ki a republikánus elnökjelöltségre legesélyesebb Donald Trump szombati kijelentése, mely szerint ha ő lenne az elnök, az Egyesült Államok nem védené meg a saját védelmükre nem eleget költő NATO-tagállamokat. A leghatározottabban éppen annak az országnak a vezetője kongatta meg a vészharangot, amely pedig GDP-arányosan a legtöbbet költi katonai kiadásokra, Lengyelországé. A régi-új kormányfő, Donald Tusk hétfőn Párizsban és Berlinben járt, hogy erősebb európai biztonság- és védelempolitikai szövetséget kovácsoljon. Míg Lengyelország korábban az európai partnerekkel szemben a biztonság terén mindig az Egyesült Államokat részesítette előnyben, a Donald Trump visszatéréséről való félelem fordulatot hozhat Varsó szövetségi politikájában.
Olaf Scholz német kancellár a The Wall Street Journal című amerikai napilapban csütörtökön megjelent írásában ismételten óva intette Ukrajna szövetségeseit attól, hogy felhagyjanak Kijev katonai és pénzügyi támogatásával, illetve csökkentsék azt, és figyelmeztetett az esetleges orosz győzelem súlyos következményeire.
Óvatosan, de minden az uniós csúcsra érkező tagállami kormányfő bírálta a magyar kormányt, amiért előzetesen vétót lengetett be a közös költségvetés felülvizsgálatával szemben. Olaf Scholz német kancellár Magyarország és Orbán Viktor kormányfő emlegetése nélkül üzent, Kaja Kallas észt miniszterelnök finoman jelezte, hogy továbbléphet a 7-es cikk szerinti, akár a szavazati jog felfüggesztésével járó eljárás. Donald Tusk lengyel kormányfő viszont kritikusan nyilatkozott a magyar kabinetről.
Németország mára abszolút számokban Ukrajna második legnagyobb katonai támogatójává vált az Egyesült Államok után, ugyanakkor saját haderejének fejlesztésébe is belekezdett. A védelmi kiadások idén először érhetik el a NATO által elvárt 2 százalékos GDP-arányos célt. A pénz azonban nem minden, katonákra is szükség van, amelyekből a Bundeswehr krónikus hiányt szenved. Boris Pistorius védelmi miniszter már több ötletet is bedobott ennek megoldására, amelyek eddig nem arattak osztatlan tetszést. Legutóbbi felvetése azonban, úgy látszik, pártokon átívelő egyetértésre talált.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) jelentette veszélyre hívta fel figyelmet Olaf Scholz német kancellár a Bundestag holokauszt-emlékülésén – írja a Reuters.
Olaf Scholz német kancellár a versenyképesség és a gazdasági növekedés érdekében a bank- és tőkepiaci unió véglegesítésére szólította fel az EU-t - írja a Reuters.
Biden február 9-én találkozik Scholz német kancellárral, hogy Ukrajna támogatásáról tárgyaljon. Vasárnap hajnalban a kijevi légierő arról számolt be, hogy Oroszország drón- és rakétatámadásokat indított Ukrajna különböző régióiban, amelyek civil infrastruktúrát céloztak. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) e fejlemények közepette egy jelentős, mintegy 40 millió dolláros korrupciós rendszert tárt fel az ország katonai beszerzéseinél. Háborús híreink vasárnap.
A német kormány hónapok óta dilemmázik azon, hogy küldjön-e Taurus nagy hatótávolságú rakétákat az ukrán haderőnek: állítólag maga Olaf Scholz kancellár képezi a fő ellenállást a fegyverek átadásával kapcsolatosan, félve attól, hogy az ukránok a Krími hidat fogják támadni velük. London most „mentőövet” dobott Berlinnek: felajánlották, hogy átveszik a Taurusokat Németországtól és cserébe hasonló képességű Storm Shadowkat küldenek Ukrajnának.
Január 8-án új párt jött létre Németországban, amelyet máris 4 százalékra mérnek, de potenciálisan akár 14 százaléknyi szavazót is megszerezhet. A pártot a radikális baloldali Baloldalból kilépett Sahra Wagenknecht alapította, és elsősorban a radikális jobboldali AfD szavazóit hódítaná el. Eközben a német belső hírszerzés volt vezetője, Hans-Georg Maaßen, aki jelenleg még az ellenzéki konzervatív CDU tagja, szintén új párt alapítását tervezi, amely ugyancsak az egyre erőteljesebb rendszerellenes hangulatot lovagolná meg.
Szinte biztos, hogy Németország nem fog nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállítani az ukrán haderőnek a közeljövőben a törvényhozók mai döntése alapján - számolt be a Politico.
A hetek óta tartó németországi gazdatüntetések egyik legnagyobb erődemonstrációját tartották Berlinben hétfőn. A gazdák elégedetlenségének oka, hogy a német kormány költségvetési kiigazításként el akarja venni a mezőgazdasági gépekhez járó dízeltámogatást. Bár az Olaf Scholz-féle kabinet részben visszakozott, a megszorításból teljesen nem akar engedni, a gazdaszervezetek viszont csak a javaslat végleges elvetését látják elfogadhatónak. Az ellenzéki radikális jobboldali párt, az AfD, illetve más szélsőséges szervezetek közben igyekeznek a maguk javára fordítani a gazdák haragját, egyesek már „parasztfelkelést” vizionálnak.
Olaf Scholz német kancellár mérsékletet és kompromisszumkészséget kért szombaton tartott beszédében. Ezzel a gazdáknak üzent, akik országszerte tüntetnek a mezőgazdaságban használt gázolajra vonatkozó adókedvezmények megszüntetésének terve miatt - jelentette az ABC News.
A december közepi uniós csúcson a magyar kormányfő egyedüliként vétózta meg a közös költségvetés felülvizsgálatát, mely az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást is tartalmazná. Olaf Scholz német kancellár a február 1-re összehívott rendkívüli EU-csúcstalálkozón már lezárná a vitát, de közben nyomást helyezne az eddig kevés hadisegélyt folyósító Franciaországra és Olaszországra is. Egy kompromisszumos javaslattal állt elő Orbán Viktor is, hogy egy új feltétellel megszavazza a javaslatot.
Németországban 51 százalékkal több menedékkérelmet regisztráltak tavaly az előző évhez képest, a benyújtott kérelmek száma meghaladta a 351 ezret - derül ki a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) hétfői közléséből.
Olaf Scholz német kancellárra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy hagyja jóvá a nagy hatótávolságú Taurus rakéták Ukrajnának történő szállítását - írja a Newsweek.
A német kormánykoalíció legkisebb pártja, a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) tagságának 52 százaléka a koalícióban maradás mellett voksolt – írja a Reuters.
Felező válságban van az Olaf Scholz kancellár vezette német kormánykoalíció: kicsit több mint két évvel a választások után és kicsivel kevesebb mint két évvel a következő választások előtt eddigi legnehezebb napjait éli a német kormány. Scholz és a hatalmon lévő pártok népszerűsége mélyponton, nincs elfogadott 2024-es költségvetés, egyre nagyobb a feszültség a kabineten belül, miközben a legkisebb koalíciós párt tagságának egy része kilépne a kormányból, az ellenzék pedig előrehozott választásokat követel. Van-e kiút a válságból?
Markus Söder bajor miniszterelnök, ellenzéki pártvezető a költségvetési válság és a kormányon belüli vitákra hivatkozva előrehozott Bundestag-választásokat követel – írja a ZDF.de.
Olaf Scholz német kancellár pénteken igyekezett megnyugtatni a német közvéleményt, üzenetében jelezte, gyorsan, de a szükséges körültekintéssel vizsgálják majd felül a jövő évi költségvetést az alkotmánybíróság múlt heti döntése után.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Itt vannak az ismert részletek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
